Az üzemanyagárak alakulása mindig is kiemelt figyelmet kapott, hiszen közvetlenül érinti a lakosság és a vállalkozások mindennapjait, valamint jelentős hatással van a teljes gazdaságra. Az áremelkedések hátterében összetett folyamatok állnak, amelyek megértése segíthet átlátni a jelenlegi helyzetet és felkészülni a jövőbeli változásokra.
A kőolaj világpiaci árának meghatározó szerepe
Az üzemanyagárak alakulásának legfontosabb tényezője a kőolaj világpiaci ára. A kőolaj árát számos tényező befolyásolja, kezdve a geopolitikai feszültségektől a kitermelő országok döntésein át egészen a globális gazdasági folyamatokig. Az OPEC+ országok termelési kvótái, a közel-keleti konfliktusok, vagy éppen az amerikai palagáz-kitermelés mind-mind hatással vannak az árak alakulására.
A kőolaj árának változása azonban nem azonnal jelenik meg a hazai kutakon. Az úgynevezett rotterdami jegyzésárak alapján történik a magyarországi nagykereskedelmi árak meghatározása, ami általában 1-2 hetes késéssel követi a világpiaci változásokat. Ez azt jelenti, hogy amikor a világpiacon emelkedik az olaj ára, körülbelül két hét múlva érzékeljük ennek hatását a hazai benzinkutakon.
Adók és járulékok szerepe az árképzésben
Az üzemanyagok kiskereskedelmi árának jelentős részét teszik ki az állami adók és járulékok. Magyarországon az üzemanyagok árának körülbelül 45-50 százalékát különböző közterhek alkotják. Ide tartozik a jövedéki adó, az áfa, valamint különböző környezetvédelmi hozzájárulások. Ez azt jelenti, hogy egy liter üzemanyag árából közel fele rész az államkasszába folyik be.
A jövedéki adó mértéke fix összegű, ami azt jelenti, hogy független az üzemanyag alapárától. Az áfa viszont százalékos mértékű, így az alapár emelkedésével ez a teher is automatikusan növekszik. Ez egy olyan spirált eredményezhet, ahol az áremelkedés további áremelkedést generál.
Finomítói kapacitások és logisztikai költségek
A kőolaj finomítása és az üzemanyagok előállítása komplex ipari folyamat, amelynek költségei szintén beépülnek a végső árba. A finomítói kapacitások globális szinten korlátozottak, és ezek bővítése rendkívül költséges és időigényes folyamat. Ha a kereslet meghaladja a finomítói kapacitásokat, az további áremelkedést eredményezhet.
A logisztikai költségek szintén jelentős tényezőt jelentenek. Az üzemanyag szállítása, tárolása, és a benzinkutak üzemeltetése mind-mind olyan költségtényező, amely beépül a végső árba. A szállítási költségek emelkedése, amely például az emelkedő munkabérekből vagy az energiaárak növekedéséből adódhat, szintén hozzájárul az üzemanyagárak növekedéséhez.
Szezonális hatások és keresleti-kínálati viszonyok
Az üzemanyagárak alakulásában fontos szerepet játszanak a szezonális hatások is. A nyári időszakban általában magasabbak az árak, mivel ekkor nagyobb a kereslet a szabadságolások és a megnövekedett turisztikai forgalom miatt. Télen viszont a fűtőolaj iránti kereslet növekedése okozhat áremelkedést.
A keresleti-kínálati viszonyok változása szintén befolyásolja az árakat. Ha például váratlan események miatt csökken a kínálat (például finomítói balesetek, természeti katasztrófák miatt), vagy hirtelen megnő a kereslet, az azonnali áremelkedést okozhat. A Covid-19 járvány például jól példázta, hogy a keresleti sokkok milyen drasztikus hatással lehetnek az árakra.
Árfolyamhatások és nemzetközi kapcsolatok
Mivel a kőolaj kereskedése dollárban történik, a forint-dollár árfolyam alakulása közvetlen hatással van a hazai üzemanyagárakra. Ha gyengül a forint a dollárral szemben, az azonnal megjelenik az üzemanyagárak emelkedésében, még akkor is, ha egyébként a világpiaci olajár nem változik.
A nemzetközi kapcsolatok és kereskedelmi megállapodások szintén befolyásolják az árakat. Magyarország esetében például különösen fontos az orosz olajimport kérdése, hiszen az ország energiaellátása jelentős mértékben függ ettől. A nemzetközi szankciók vagy kereskedelmi korlátozások közvetlen hatással lehetnek az árakra.
A jövő kilátásai és lehetséges megoldások
Az üzemanyagárak jövőbeli alakulását nehéz megjósolni, de néhány trend már most látható. Az elektromos autók terjedése hosszú távon csökkentheti a fosszilis üzemanyagok iránti keresletet, ami árcsökkentő hatású lehet. Ugyanakkor a környezetvédelmi előírások szigorodása és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló törekvések további költségeket jelenthetnek.
A megoldást részben az alternatív üzemanyagok fejlesztése és az energiahatékonyság növelése jelentheti. A bioüzemanyagok, a hidrogén vagy más innovatív megoldások segíthetnek diverzifikálni az energiaforrásokat és csökkenteni a függőséget a fosszilis üzemanyagoktól.
Az üzemanyagárak alakulása tehát rendkívül összetett folyamat, amelyet számos tényező befolyásol. A fogyasztók számára a legfontosabb a költségek optimalizálása lehet: az üzemanyag-hatékony járművek választása, a vezetési stílus optimalizálása, és az alternatív közlekedési módok megfontolása mind segíthet csökkenteni az üzemanyagköltségeket.